Székesfehérvár több mint fél évezredig (XI-XVI.század) királyi
székhelyként, a magyarság szakrális központjaként játszott egyedülálló
szerepet a magyar históriában. Itt temették el királyaink nagy
többségét Szent Istvántól, Könyves Kálmánon, Károly Róberten, Nagy
Lajoson, Mátyás királyon át, Szapolyai Jánosig.
Itt avatták szentté István királyt és Imre herceget, itt hirdették ki Európa második alkotmányát, az Aranybullát.
Székesfehérvár volt a magyarság első, valódi városa.
Ennek
megfelelően történelmi látnivalókban igen gazdag. Feltétlenül érdemes
megcsodálni belvárosát, régészeti és képzőművészeti gyűjteményeit,
különleges és értékes köztéri alkotásait.
A Városház tér az
Országalmával és a Püspöki Palotával, a Romkert, a Szent István
Bazilika, valamint a városközponttól kissé távolabb fekvő, romantikus
Bory-vár megtekintése feledhetetlen élményeket nyújt csakúgy, mint a
sokszínű, hagyományos rendezvények
A mai Székesfehérvárt az
teszi egyedülállóvá, hogy a történelmi múlt páratlan gazdagsága
szerencsésen ötvöződik a modern iparvárossal. Megőrizve, megtartotta
történelmi értékeit, építészeti báját, de létrehozta azt a modern ipari
bázist, amelyik európai nívón működik és termel. Az elmúlt években
egész Európát és benne hazánkat érintő recesszió hatását Székesfehérvár
sem védhette ki, de a legutóbbi időkben a város gazdasági fejlődése
újra lendületet vett. A befektetők bizalmából új munkahelyek
létesülnek, új gyárbővítések, áruházi építkezések, új lakásépítések
kezdődtek el. Független kutatók szerint Székesfehérvár ma az egyik
legiparosodottabb város az országban és Budapest után nálunk a
legmagasabb a vásárlóerő. A város gazdaságilag felzárkózott Európához,
kialakult és megerősödött egy olyan gazdasági környezet, amely biztos
alapot adott a stratégiai befektetések számára.
Székesfehérvár
nemcsak emberléptékű, de emberbarát város is, ahol a lakók és vendégek
egyaránt jól érezhetik magukat a barátságos környezetben, a
vendégszerető fehérváriak révén.